Emeljük magasabb szintre a tűzvédelmet a kocsiban! Kábelköteg csere. Sima ügy. Veszünk egy kész köteget és kicseréljük. 1947 Rover 10. Jót nevettünk, pedig de: TÉNYLEG vettünk egy köteget az autóhoz. A csere azonban már korántsem olyan sima ügy. A kapcsolók és úgy egyáltalán az egész villamosság alsó hangon 70 esztendős. Mindent szét kell szedni, megpucolni, felújítani, rekonstruálni... Szerencsére legalább a kábelek színeivel nincs baj... ja, persze csak vicceltem :-)... reményeinkkel ellentétben nem csak a kilátszó kábelvégek fakultak felismerhetetlenre, hanem az egész mindenség... próbalámpa és a csipogó a barátunk... türelem a szövetségesünk... kávé a támaszunk... A gyújtáskapcsoló külön mese volt. Nem is értem hogy működhetett, mivel odabent el volt törve... Aki így toldja ki a kábeleket, az bármilyen aljasságra képes. Képen a szigetelés... vagy ami maradt belőle... Ezek a színek persze simán stimmelnek... ...ezekkel...
Baj van az üzemanyag szivattyúval és nem zárható az autó. Hamar látszott, hogy a meglévő alkatrészek tuningja nem fogja meghozni a várt eredményt, így újat kerestünk. Persze egyik sincs polcon. Meglepődtünk? Aligha. A zárbetét különösen fájó ügy, mivel sem cikkszámunk, sem gyártónk nincs hozzá. "Rover 10HP lock barrel" nem ismeretes, így jobb híján a korosztályos autókat kezdtük szúrópróba szerűen tetemre hívni. És nicsak: a '47-'63 közt gyártott Morris Minor Traveller hátsó ajtajának zárja - mintha - olyasmi lenne. Ment a kérdés a fórumokra, de csak nagy kukaság volt a válasz. Nincs más hátra, mint előre: berendeltük. Megérkezett. Öröm-bódottá!... addig tartott, míg meg nem vizsgáltuk tüzetesen... és nos igen: akad itt egy huncut kis 1.2mm differencia... Mit lehet ilyenkor tenni? Másik nincs, így nekilát az emberfia variálni. Síp, dob, nádihegedű... ééééés... reszelő, maró, türelemkapszula... És voila: szépséghiba, hogy kissé besüllyedt a zárcim...